Kazbegi

Reggeli után elindultunk a hegyekbe, Kazbegibe. Erre a napra mást nem terveztünk, mert kb. 2-3 óra az út oda és vissza is ennyi, plusz az ott töltött idő.

A közlekedéshez többször vissza kell, hogy térjek, bár most nem a grúzok vezetési stílusa miatt. A főutak jó állapotúak, de a többi… Ki akartuk kerülni a dugót a városban, ezért nem a városon keresztül mentünk, hanem egy másik útvonalat választottunk. Sikeresen ki is értünk a városból és robogtunk úti célunk felé. Jó néhány kilométert megtettünk már, amikor egy hihetetlenül kátyús útszakasz következett, kb. 5 kilométeren, majd viszonylag normális minőségben folytatódott tovább és mindezt úgy, hogy le sem tértünk az útról. Drágább volt terepjárót bérelni, mint egy sima személygépkocsit, de már az első nap bebizonyosodott, hogy bőven megérte ezt választani. Még Tbilisiben, a fővárosban is vannak forglamas utakon akkor gödrök, hogy hihetetlen.

Kb. Tbilisi után 50 km-rel már kezdett szép lenni a táj és ezzel fordítottan arányosan csökkeni a hőmérséklet. Hegyek, szerpentinek következtek és a fentebb leírtakkal szemben elég jó minőségű út, csak a rengeteg kamion előzése lassította utunkat. Többször is megálltunk fényképezni, amihez jól fel kellett öltözni, mert itt már 4 fok volt a külső hőmérséklet.

Ananuri
Zhinvali Reservoir

Végre megérkeztünk Kazbegibe, s már csak a 2170 méter magasan fekvő Gergeti kolostort kellett megkeresni, ami az utazási irodák ajánlataiban szereplő képen a hegyek között egy szikla tetején áll. A faluban meg is találtuk az irányjelző táblát,  6,4 km-t jelezve. Egy kicsit gyanús volt az út, amelyen elindultunk, de hát arra mutatta a tábla.. Egy jó darabig olyan volt, mintha egy nyomor negyeden mennénk keresztül, rossz állapotban lévő házak között, szűk, még rosszabb minőségű úton. Hamarosan kiértünk a faluból és haladtunk tovább a szűk, köves és saras úton. Előttünk ment egy minibusz, így már nem volt kétségünk afelől,hogy jó irányba haladunk-e. Nesty szerencsére jól vette az akadályt a döcögős úton, ahol néha annyira rázkódtunk, hogy többedszerre találtam csak el a műszerfalon az ujjammal a hőmérséklet állító gombot.

Hihetetlen volt, hogy ezen az úton jött utánunk egy taxi, aki konkrétan ledudált és amikor elengedtük, hipp-hopp eltűnt a szemünk elől, olyan sebességgel ment. Szerintem Nesty jól vezet és az itteni ritmust is gyorsan felvette, de ekkor ő is érezte, hogy még van hova fejlődni 🙂 A legtöbb turista Tbilisziből marshrutkával (iránybuszokkal) jön ide és a faluból plusz pénzért hozzák fel őket taxival,de inkább kis minibuszokkal, vagy nevezhetjük őket többszemélyes terepjáróknak is. Persze van néhány elvetemült turista is, mint mi, akik “saját” kocsival mennek fel.
Kb. fél óra hánykolódás után felértünk a csúcsra. Nagyon misztikus látvány fogadott bennünket, ahogy a felhőben úszú kolostor mindig más része bukkant elő, havas csúcsok hátteret adva tették tökéletessé a képet. A kolostorba a nőket nem engedték be nadrágba és fedetlen fejjel (ez utóbbit tudtam orvosolni) és mint kiderült, az előzőt is lehetett volna egy szoknyával, amit ott adtak, ezért csak a Nesy nézte meg. Szoknyával nem készültem, de kesztyűvel igen, ami jó szolgálatot tett, és még így is fázott egy kicsit a kezem.
Gergeti kolostor, Kazbegi

A visszaút a faluba újabb fél órát vett igénybe, plusz Nesty látni akarta a 1o km-re lévő orosz-grúz határt, ezért oda még gyorsan elautóztunk, majd gyors visszafordulás és irány Tbiliszibe.

Közel az orosz határhoz

Este 8 órára értünk vissza a fővárosba. Előző nap kacérkodtunk a gondolattal,hogy elmegyünk egy itteni híres fürdőbe, viszont a magán (elszeparált) medencék egyikét egy órára 1o-12 ezer forintért kaptuk volna meg, a közösek csak nemenként közösek, nem koedukáltak, külön pedig nem akartunk belülni, végül a hazamenetel mellett döntöttünk.

Holnap egy barlangvárost fogunk meglátogatni, Vardziában. 

Bejegyzés felcimkézése: ,

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .