Hazaút

Reggel gyorsan leadtuk az autókölcsönzőben a kocsit, onnan pedig shuttle bus-szal vittek a terminálra. Nagy építkezés folyik a reptér mellett, új terminál is fog készülni. Remélem lesz majd egyszer alkalmam készen is látni. Viszonylag kicsi reptér a LaGuardia, főleg Kanadába és USA-n belül indulnak innen járatok. Menetrendszerint, 2 óra körül meg is érkeztünk Torontoba. Több, mint 7 óránk volt az esti gép indulásáig, mindenképpen szerettünk volna kimenni a városba, a Casa Loma nevű kastélyt terveztük megnézni. A bőröndökkel szerencsére nem kellett foglalkozni, csak Budapesten vesszük fel. Tanakodtunk, hogy milyen tömegközlekedéssel menjünk be a városba, végül a Presto gyorsvasút mellett döntöttünk, ami 25 perc alatt ér be a Union állomásra. Családi jegyet vettünk 25 kanadai dollárért. A vonatra szállás előtt a jegyellenőr mondta, hogy tud olyan jegyet adni, hogy ha 7 órán belül jövünk vissza, annyiba kerül a retúr jegy, mint egyirányba, vagyis a visszaút ingyen van. Olvastunk ilyen lehetőségről az egyik szórólapon, de a jegyautomatában nem lehet ilyet venni, az ellenőr érvényesítette a visszautat. Rendes volt tőle, hogy magától felajánlotta, nem is jutott eszünkbe, hogy rákérdezzünk.

 

Sajnos a vonaton derült ki, hogy csak fél 5-ig lehet jegyet venni a Casa Loma-ban és nem fogunk odaérni. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudjuk megnézni, mert biztos nagyon szép belül is. Érkezésünkkor, amikor bejöttünk Torontoba autóval körülnézni, kívülről megnéztük a Casa Loma-t is, de tényleg csak annyi volt, hogy elmentünk mellette. Szerintem a gyerekek nem bánták, mert már farkaséhesek voltak. Le a kalappal előttük, mert nem nyafogtak és csak reggel ettünk a szállodában. Ismét két helyen ettünk, de most azért, mert az első hely csak azt a célt szolgálta, hogy kibírjuk a másikig. A második helynek ismét egy plazát választottunk. Sajnos időközben kaptunk értesítést, hogy a repülőjárat indulását az eredeti 20 óra 40 helyett 22 órára tolták. Ha már bővült a rendelkezésre álló időnk, körülnéztünk egy-két üzletben. Főleg Fanni volt rákattanva a vásárlásra, elkisértem kedvenc üzletébe, a H&M-be. Nem akartam a szememnek hinni, hogy milyen olcsók voltak a ruhák. Fanni kapott 3 rövidnadrágot kettő áráért, 20 kanadai dolláért, ami kb. 4000 Ft-nak felel meg. Szandált is szívesen vettem volna neki, ami ugyanennyibe került, de sajnos nem tetszett neki. Időközben kaptunk egy újabb értesítést, hogy 22.30-kor indul a gép. Kicsit aggódtam, hogy nem ez lesz az utolsó módosítás, de szerencsére nem volt több.

Casa Loma – talán egyszer visszatérünk, hogy megnézhessük



 

Még több kép…

Visszamentünk a reptérre, ahol már csak a biztonsági ellenőrzésen kellett átmenni. Nagyon gyorsan végeztünk, mert volt egy külön sor, ahol családok, külön bánásmódot igénylő emberek (pl. kerekesszékes) haladhattak és itt alig voltak. Azért volt meglepő, mert odafelé menet nem láttuk, hogy volna ilyen. Gyorsan eltelt a hátralévő idő és 22.30-kor felszálltunk. Miután éjszaka utaztunk és mindenki álmos volt, elég jól eltelt a 10 órás repülőút. A gyerekek gyakorlatilag végig aludták, enni sem keltek fel, csak Balázs. Mi felnőttek nem tudtuk úgy kipihenni magunkat, de a lényeg, hogy szerencsésen megérkeztünk 🙂

Bejegyzés felcimkézése: ,

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..