Kezdőlap » Élménybeszámoló » Grand Canyon, Route 66

Grand Canyon, Route 66

Tegnap este a Grand Canyon-tól 10 percnyire szálltunk meg, meg is kérték az árát, de nem nagyon volt más választásunk, olcsóbb lehetőséget csak egy órányira találtunk volna.

Reggel -10 fokra ébredtünk. A drága szállodaárban nem volt benne a reggeli, ezért kénytelenek voltunk bemenni a szemben lévő Mekibe, ahol szintén nem olcsón, de pocsék reggelit kaptunk.
9 órakor már a Parkban voltunk és gyakorlatilag ugyanazt a 4o km-t tettük meg oda-vissza, amin tegnap este érkeztünk, csak hát a sötét miatt nem láttunk semmit. Az út bal oldalán terül el a Grand Canyon, és az út mentén vannak kilátó pontok. A legmesszebb lévő Desert Viewpoint-nál kezdtünk (40  km-re a Visitor Center-től) és visszafelé sorban megálltunk a kijelölt helyeken. Az út mentén többször is láttunk vadakat, az egyik alkalommal közvetlen az autó előtt ment át az egyik 🙂  Jól kezdődött a nap 🙂

Megdöbbentő volt vadmacskát ábrázoló jelző táblát látni az út mentén. A park tájékoztatója szerint mountain lion-ok, hegyi oroszlánok élnek a parkban, a fénykép alapján valami párduc féle lehet.

A Grand, “nagy” elnevezés nem tükrözi hűen a canyon méretét. Óriási. 446 km-en terül el, a szélessége átlagosan 16 km és a mélysége 1,6 km. A kilátók 2ezer méter magasságban vannak, innen a Colorado folyó kis túlzással cérna vastagságúnak tűnik.

A Grand Canyon volt utazásunk utolsó nemzeti parkja, összeállítottam a top listámat 🙂 A canyon kétségkívül a méretének köszönheti ismertségét, de az én listámon az elmúlt hét látnivalói alapján jó indulattal is csak az ötödik helyen áll. Nem mondom, hogy nem szép, de ennél sokkal különlegesebb képződményeket láttunk.

Top lista:

1. Antelope Canyon – mindent visz 🙂

2. Zion, Bryce Nemzeti Parkok fej-fej mellett. Nem tudok választani, mindegyik más, nem lehet összehasonlítani

3. Death Valley

4. Horseshoe Bend

5. Grand Canyon

A Yosemite és Sequoia N.P-ok is gyönyörűek, de azért nem rangsoroltam őket, mert a fentieknél a szikláké a főszerep, náluk pedig elsősorban a növényzeté.

 Arizonai utazásunk ma véget ért, innen visszafelé megyünk Californiába. Egy darabig még dél felé haladtunk, aztán  nyugat felé Seligmannál rátértünk az Amerikát átszelő legendás 66-os útra és Kingmanig itt folytattuk utunkat. A 66-os út teljes hosszában közel 4ooo km, mi ebből csak 15o km-nyit autóztunk rajta. Az autópályák megépÍtése óta alig van forgalom az úton, érdekes volt látni a bezárt épületeket, benzinkutakat, az ott hagyott roncsautókat.  Persze üzletet is csinálnak belőle, régi relikviákat gyűjtő ajándékboltok és éttermek találhatók az út mentén.

Általában meg szokták kérdezni, hogy honnan jöttünk, ha betérünk valahová és az egyik üzletben, ahol régi autók és motorok voltak az ajándéktárgyak mellett kiállítva, az eladó mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, intett, hogy menjünk utána, mutat valamit. A motor gyűjteményében volt egy 1966-os rozsdás Csepel gyártmányú motorkerékpár. Kérdeztem, hogy használja-e, mire ő, persze, ma is ment már vele 🙂

Meglepő módon képben voltak az amerikaiak Magyarország földrajzi elhelyezkedését illetően, egyedül egy indiai benzinkutas mondta, hogy még sohasem hallott róla 🙂 Amikor szóba került Magyarország, többen megemlÍtették magyar szárnazású rokonukat. Itt tartózkodásunk alatt nem hallottunk eddig magyar szót.

Visszatérve a 66-os úthoz, jó minőségű aszfalt vezetett végig, lehet rajta haladni, kevés település esett útba. Állítólag többször próbálták visszacsalogatni az autósokat, de nem sok sikerrel.

Hogy az időutazás ne érjen még véget, Route 66 nevű motelban szálltunk meg Barstowban. 🙂
 

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..