Bálnalesen 5. nap

Délelőtt elsétáltunk a piacra (Mercado dos Lavradores) ajándékokat beszerezni, valamint a közelében lévő Anadia Shopping Centerbe, ahol az elmúlt napokban többször is kihasználtuk a mélygarázst parkolásra. Sajnos csak a hét vége felé fedeztem fel a helyi finom Pastel de Nata sütit, mert különben minden nap ettem volna, így csak a maradék pár napban élvezhetem, de ki is fogom használni. 🙂 Ajándékba vettünk  Bolo de mel-t, ami szintén helyi népszerű mézes sütemény.

Többször sétáltunk a kikötőben és láttuk az elárusító bódékon a turistáknak szervezett delfin- és bálnales, valamint egyéb hajós programokat, de valamiért eddig nem keltette fel az érdeklődésünket, de ma mégis elhatároztuk, hogy részt veszünk az egyik ilyen programon. Talán az győzött meg minket, hogy némelyik utazási iroda garanciát adott, hogy ha aznap nem látunk delfint vagy bálnát, másnap ingyen újra kivisznek és volt még hátra egy napunk. Délután 3 órakor volt a találkozó a kikötőben és maga a program is három órás volt. Gyorsan bedobtunk egy finom bolo do caco-t és siettünk a helyszínre.  Beszállt a katamaránba a kb. 50 fős csoport és izgatottan vágtunk neki a hajóútnak.

A kapitányon kívül 3 segítő volt, akik folyamatosan pásztázták távcsővel az óceánt és terelték a hajót a helyes útirányba. Először egy delfincsapatot láttunk meg. A kapitány leállította a motort, hogy ne ijesszük el őket, a turisták pedig rohantak a fényképezőgéppel kattintgatni és csodálni az állatokat. Csoda, hogy nem borult fel a hajó az oldalára, ahol mindenki állt 🙂

Irányt váltottunk és kicsit beljebb hajóztunk az óceánba, hogy bálnát is lássunk. Természetesen nem kék bálnát vártunk (milyen szép is lett volna), de egy kicsit csalódással töltött el, hogy a bálnák, amiket végül megpillantottunk delfinméretűek voltak.  Miután kicsodálkoztuk magunkat visszaindultunk Funchalba és delfint még a parthoz viszonylag közel is láttunk. Cabo Girao felé tértünk vissza a kikötőbe, jó volt látni innen a magas sziklafalat, amit pár napja fentről is élvezhettünk.

Gyönyörűen sütött a nap végig, meg is kapott a nap mindkettőnket. A bálnales ára 30 euroba került fejenként és még ha nem is akkora volt, mint amekkorát reméltem, kellemes élményként marad meg.

Az estéket általában sétával vagy autózással töltöttük. Több helyen is láttunk banán ültetvényt. Hogy miért van kék nejlon ráhúzva a banánfürtökre, arra nem jöttünk rá.