Ma lazára vettük a figurát, mivel tudtuk tartani az ütemtervet, nem kellett sietni sehová, bőven beleférünk a hátralévő időbe. Nyugisan megreggeliztünk a Corner Bakery-ben és elindultunk Santa Monica felé, hogy megcsodáljuk az óceánpartot.
Kellemesen sütött a nap, kb. 24 fok lehetett. Meg-megálltunk fotózni, lesétáltunk a partra, hogy magunkba szívjuk a napfény melegét. Egy órányi autózás után visszafordultunk és folytattuk a ráérős autókázást: megszemléltük a családi házakat, villákat. Jó volt céltalanul bolyongani, csak élvezni a jó időt és hogy itt vagyunk 🙂 Az útról fürdőzőket vettünk észre a vízben, de amikor kiszálltunk, kiderült, hogy szörfösök. Elnéztük őket egy ideig, ahogy várták a nagy hullámokat és próbálták meglovagolni.
Útközben végre megfejtettem, hogy mi is az a ‘Xing’, amit rendszeresen látni az úttestre felfestve vagy jelzőtáblán. Többnyire a Ped szóval jár együtt, amire már korábban rájöttem, hogy a pedestrian-t jelenti (gyalogos) , vagyis valószínűleg gyalogos átkelőhely, de most esett le a tantusz, hogy a xing a crossing, (átkelés) rövidítése. És lám, Így is van. Apró örömök az életben 🙂
Visszafelé Santa Monica-tól mi is belekerültünk a dugóba. Waze sem segített. El tudjátok képzelni, hogy egy irányban 7 sávos autópályán araszolnak a kocsik, mert tele van? Eszméletlen mennyiségű autó van. Sajnos a carpool sáv előnyét sem tudtuk kihasználni, mert ott sem volt jobb a helyzet.
Még nem volt késő, amikor a szállás közelébe értünk, csak sötét, ezért elmentünk vásárolni, körbenézni. Apróságokkal tértünk haza. Igaz, hogy itt nagyobb leárazások vannak, mint otthon, de nem nagyon láttunk kihagyhatatlan ajánlatot. Hiába vannak karácsonyi dekorációk és feldíszített fák az üzletekben, nem tudtunk egyelőre ráhangolódni a karácsonyra. Igaz, hogy otthon is egyre ritkább a fehér karácsony, de rövidujjúban az óceánparton szürreális.
