Szombaton korán reggel indult a repülőgép Alicante-ba, 6.45-kor szállt fel menetrend szerint. Nem akartunk a szükségesnél korábban érkezni és feladott poggyászunk sem volt, pont időben érkeztünk. Sehol sem vártunk sokat, még egy kávéra sem maradt idő. Meglepően sok korai járat van, reggeli 5 óra ellenére nyüzsög az egész reptér.
A menetidő 3 óra, időben felszállt a gép, pedig az elmúlt napokban jött a Wizzair-től értesítés, hogy az ottani sztrájk miatt előfordulhatnak késések. Szokásunkká vált, hogy az utolsó percekben intézzük az online utasfelvételt, ennek köszönhetően és mivel tele volt a gép, egy sorba sorsolt minket az ülőhely választásnál a rendszer és a nagy lábhelyekhez, mert máshol már nem volt hely.
Mivel nem volt idő felszállás előtt kávéra, vettünk egyet a fedélzeten. Kár volt, mert nagyon nem ízlett, mindez 3 euro-ért. Többet biztos nem veszek ilyet.
Elég gyorsan eltelt a 3 óra, 10 óra körül le is szállt a gép Alicante-ba. A beszálló jegyen kívül EU-n belül már a személyit sem nézik meg és mivel feladott poggyászunk sem volt, gyorsan kiértünk. Az autókölcsönzőt könnyen megtaláltuk és az automatából gyorsan átvettük a kulcsot. Csak a foglalási számot kellett megadni és a kiválasztott autó típuson belül felajánlott több autót a rendszer különböző km állásokkal. Természetesen a legkevesebbet futott kocsit választottuk. Ezután kidobta a kulcsot és egy papírt, amin az állt, hogy melyik parkoló helyen található a kiválasztott Fiat500. Hamar megtaláltuk a cuki kis autót és már robogtunk is kifelé a reptérről. Menetközben jutott eszünkbe, hogy nem kellett volna-e forgalmit is kapnunk, de később kiderült, mindent elküldtek emailben. Más különben mi értelme lett volna az önkiszolgáló autófelvételnek? Egyébként nagyon praktikus, főleg ha éjszaka érkezik az ember vagy pl. ha nem akar valaki sorban állni, mint pl. mi sem.
Gyönyörű napsütéses és meleg idő van. Torrevieja 40 km-re található Alicante-tól, fél12-re meg is érkeztünk a szállásra. Vendéglátónk Fekete Zoltán, már várt ránk. Mielőtt átadta volna a kulcsokat az apartmanhoz, beültünk egy közeli kávézóba beszélgetni. Teraszon ültünk, csak egy út választott el a homokos tengerparttól, igazán kellemes látvány nyújtott március közepén. Kis idő elteltével kimondottan melegünk volt, főleg nekem, mert nem volt alkalmam átvenni rövidujjút és itthonról hosszúujjú pólóban indultam el. 28 fokot biztosan mutatott a hőmérő. Állítólag előző nap még melegebb volt, ami azért itt is szokatlan ebben a hónapban.
A kávé és egy kiadós beszélgetés után Zoli megmutatta a szálláshelyünket, ami egy sarokra található a parttól. Jól esett elindulni, mert tényleg azt hittem, hogy sült csirke lesz belőlem, ha még ott maradunk egy darabig. Átvettük a kétszemélyes apartmant, átöltöztünk és nyakunkba vettük a várost, hogy felfedezzük.
Viszonylag új település, látszik, hogy épületek tekintetében fiatalnak mondhatóak a házak, a belvároson kívül szélesek az utak. Kb. 85e lakost számlál a város, ami nyáron a turistáknak köszönhetően többszörösére duzzad. Nagyon népszerű üdülőhely a spanyolok körében is.
Ismerkedtünk a környékkel, kiültünk a tengerpartra élvezni a napsütést, közben pedig a Mercadona élelmiszer üzletben vásárolt croissant majszoltuk. Két évvel ezelőtti malagai utunkról ismertük a Mercadona üzletláncot. Nagyon kulturált és tiszta üzlet, hatalmas hellyel a sorok között, hogy kényelmesen lehessen vásárolni. Meglepődtünk, hogy a sajtok mennyivel olcsóbbak, mint nálunk és sok alapélelmiszer is, pl. rizs, tészta, tojás. Természtesen nem minden, pl. banán ugyanannyiba kerül, mint itthon, bár nem is mondanám alapélelmiszernek.
Kedvezőek az első benyomások, tetszik a környék. Az érzés, hogy olyan, mintha nyár lenne március közepén pedig felbecsülhetetlen.
Mivel korán, 4-órakor keltünk – ahhoz képest egész jól bírtuk a napot -, korán bújtunk ágyba, hogy jól kialudjuk magunkat.
